Az utóbbi hetekben egyre többször hallottam, hogy mióta megalapítottuk a marosvásárhelyi Szabad Emberek Pártját, egyesek nem fognak rám szavazni, ha úgy fogok ezentúl is viselkedni, mint ahogyan egész életemben viselkedtem, meg ha nem válok a mindennapjaink politikus egyéniségeihez hasonlóvá. Azt hiszem itt az ideje tisztáznunk, azok kedvéért, akik nem tudják, hogy mi a helyzet a párttal és a szavazatokkal.
Legalább 15 éve határoztam el, mióta a fiúnk megszületett, hogy mire felnő, olyan szabályok szerint működő közösséget teremtek neki, mint a külföldi országokban. Együtt szerettem volna ezt megvalósítani. 12 év után megtaláltam az okokat, és 2012-ben létesíteni tudtam volna egy pártot gondok nélkül, de ehhez hazudnom kellett volna és nagyon sok pénzt kellett volna rá áldozni. A legnagyobb gond viszont az volt, hogy a románok 95%-a ezt nem tehette meg. Akkor arra gondoltam, hogy nem kellene elfelejtenem, hogy édesanyám, aki nővér volt a szülőfalujában, a maros megyei, oláhkocsárdi orvosi rendelőhöz tartozó, fogjuk rá, hogy szülészeten adott nekem életet, egy bábasszony segítségével.
Nem jó elfelejteni, hogy honnan indultál. Nem jó, nem gondolni többet a gyermekkori barátodra, aki otthon maradt a községben, melynek ma körülbelül 2.000 lakósa van, de együtt a kocsárdiakkal indíthatott volna akár egy civil mozgalmat, hogy a helyi választásokon ő is versenyképes legyen, és így képviselje a helység legelőit.
Persze, hogy a válasz nagyon egyszerű volt eddig: nem lehet, mert nincs megadva rá a szabadság, hogy versenybe szálljanak a monopóliumot szorgalmazó politikusokkal. Pontosan úgy, mint a többi 95%-a a szavazati joggal rendelkező románoknak.
Könnyen feladhattam volna az elveimet, hazudhattam volna, kihasználhattam volna a pénz hatalmát, és 2012-ben pártelnök lehettem volna. Csakhogy ez semmit sem oldott volna meg, és nagyon könnyen én is a korrupt politikus kategóriába csúsztam volna.
Így a normális utat választottam, vagyis azt mondtam, hogy a Párttörvényt kell megváltoztatni. Három év után ez meg is történt; a 25.000 aláírás már nem szükséges, és a gyermekkori barátaimnak, mint minden, más értékes, de ismeretlen embernek a közösségből, lehetőségük lesz, anélkül, hogy hazudjanak, az idejüket és a pénzüket a bürokráciára vesztegetnék, a saját, nulláról indított mozgalmuk felépítésére, és a közösségi projektjavaslataik bemutatására 90-100%-ban, szabadon, bukaresti, budapesti vagy egyéb fővárosi főnökök nélkül.

2015 februárjában ez sikerült úgy, hogy néhány év után ez a civil projekt végül a marosvásárhelyi, Szabad Emberek Pártjának (SZEP) létesítéseként folytatódott, amely az első, felsőbb főnökök nélküli, helyi, civilpolitikai mozgalom a közösség történelmében.
Azaz, történelmet írtunk, mert megváltoztatni nem tudjuk. Amit célul kitűztem, azt megvalósítottam a közösségünkben lakó kollégákkal is, és egyéb régiókban is. Sajnos, csak néhányat. Nem azért indítványoztam ezeket, mert szükségem van valakinek a szavazatára, és nem kell megváltoznom azért mert most egy párt elnöke és alapítótagja vagyok.
Úgyhogy sajnálom, de nem változtatok az értékrendemen és önmagamon, mert pártelnök lettem, és mert szükségem van mit tudom én, ki elismerésére, közösségi pozícióra vagy szerződésekre, de mert ez az egyetlen módja, hogy tiszteletben tartsák mindazt, amit eddig felépítettem, és a saját munkám által fizetett adót más ne pazarolhassa el esztelenül, hanem használja okosan és tisztelettel.
Ha nem sikerült mindez szép szóval, a helyi vezetők felkérésével, ötleteket, tanulmányokat ajánlva, akkor az egyetlen módja a változásnak a versenyképesség megteremtése mindenki számára.

Úgyhogy, versenybe szállunk, de anélkül, hogy elrugaszkodnánk az elveinktől. Nem fogom Cătălin Hegheştől​, Radu Bălaş​tól, Lavinia Abu Amratól vagy Varga Zsigmond​tól azt kérni, hogy megváltozzanak, de, mert vannak minimális, közös nézőpontjaink, meglátásaink, ezek köré építjük egyéni, illetve közös projektjeinket, amelyeket közzé is teszünk. Ez tulajdonképpen a mi víziónk.

Ennek értelmében, a nagyhatalmú pártok a helyi választásokon, legalább számításba kell minket is vegyenek a saját közösségünkben.
Hogy egy adott pillanatban lesz majd egy jelöltünk vagy lesz nekünk is egy jelölt listánk a Maros Megyei Tanács valamelyik helyének elfoglalására? Azt még meglátjuk. Amit biztosítani tudok az, hogy ezen alulírott ma is az, aki x évvel ezelőtt volt. Svájc és az Amerikai Egyesült Államok nagy rajongója maradtam.
Eközben egy régebbi tervem, hogy Svájcban létesítsek egy céget, megvalósult. A terv, hogy a kollégáimmal közösen, itthon építsünk valamit, kisközösségi szinten, megvalósult, csakhogy a nagyhatalmú pártok színlelő politikusai ezeket a terveket itt-ott lerombolták. Igencsak helytelen gyávának lennünk, és hagynunk, hogy mások tönkretegyék a munkánkat, a mindennapi életünket, több tíz éven keresztül.

Ismerjük a nagy vezetőinket, nem nyerték el az elismerésünket, és jövőre lehet, hogy olyan emberek projektjavaslataival állunk majd elé, akik valamire mentek az életbe, még mielőtt a közösség vezetőségének az élére álltak, hogy megpróbálják megteremteni a közösségi jólétet.
Románia több ezer jól kormányozott közösség összege, és néhányunknak ezt jelenti a politika.

Oktatáspolitikának, kulturális politikának és gazdasági politikának nevezik, amelyek közösségi szinten teremtik meg a jólétet, az oktatás, a kultúra és a gazdaság által.

Az internet megadja számunkra a lehetőséget, hogy tudomást szerezzünk arról, hogy külföldön mi számít innovációnak, és ezt a tudást kamatoztassuk a saját közösségünkben. Ha ezt a néhány vásárhelyi által kidolgozott csapatmunkát holnap valaki megvásárolja, akkor jó, ha nem, úgyis jó, mert hétfőn, a választások után is van amin dolgozzunk, akkor is, ha nem nyerjük meg a választásokat.

Csak a fiam előtt lesz meg az elégtételem, hogy amit tettem, azt tisztességes munka révén értem el, felkarolva az innovációt, és tisztelettel az embertársaim iránt. Nem sikerül mindig, de holnap egy új nap lesz, és a holnapi nap akkor lesz jó, ha nem bánjuk meg a tegnapot.

Dan Mașca

Szólj hozzá

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

You may use these HTML tags and attributes:

<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>