A mai napon egy új közvitán vettem részt, melyre az 1998. évi 34-es törvény alapján nyújtott támogatásokban érdekelt civilszervezetek hívtak meg. Ezen az egyesületek és alapítványok képviselői mellett több párt városi tanácsosa is részt vett. A mai vita egyike volt azon találkozók sorából, melyeket 2016 októberében kezdtünk, amikor is megakadt e támogatások folyósítása azon – jogi státusszal rendelkező román – egyesületek és alapítványok számára, amelyek szociális egységeket alapítanak és igazgatnak. Az elmúlt év októberétől kezdve szinte hetente fordultam a Hivatal Szociális, kulturális és örökségvédelmi osztályához, hogy segítsek a helyzetet kimozdítani a holtpontról, mivel országos szinten leegyszerűsödött a szociális tevékenységek támogatásának a procedúrája. Ugyanúgy jelen voltam tegnap (kedden) is a szakbizottságok ülésein hogy a január 4-én benyújtott Határozattervezetemet támogassam. Ezt mindenképpen meg kell szavazni a januári soros ülésen, hogy meg lehessen kötni a támogatási szerződéseket a szervezetekkel és bár márciustól lehessen kiutalni a támogatásokat a 34-es törvény alapján. A költségvetési bizottság ülését elhalasztottál csütörtökre, a második szakbizottságba nem tették be vitára, mert a jegyző nem tette rá a pecsétet. Kénytelen vagyok megvárni a szakbizottságok csütörtöki ülést. Ma ismét megkértek a nemkormányzati szervezetek, hogy mi, tanácsosok, értsük meg, mennyire fontosak ezek a szociális szolgáltatások a szervezetek gondozásában levő személyek számára.
Csak remélni merem, hogy az elmúlt négy hónapban tett erőfeszítéseim ne legyenek leállítva és mindnyájan fogjuk fel, mi az igazi dolgunk a Helyi Tanácsban.